Igen, kitaláltátok, ez az utolsó poszt, de menjünk sorban az eseményeken.
Ahogy már mondtam, Németországból Svájcba vezettet az utam, a Rajna mellett.

Szép folyó és jó is fürödni benne :)

Stein am Rhein
Még aznap (tegnap) volt egy elég sajátosnak mondható defekt, mert nem a belső, hanem a külső adta meg magát. Gondolom a nagy súly okozta a gumi szétrepedését.

Eresztettem belőle, így néz ki
Oké, nem egyszerű eset, de megtudakoltam, hol van legközelebb bringabolt, és elvánszorogtam egy motorosboltba, ahol szerencsémre kaptam ami kellett.

Még szerszámot is adtak

Pompás, igaz nem volt olcsó
Az egész csere nem tartott tovább egy negyed óránál, szerencsére nem most csináltam ilyet először.
Na indultam is tovább, frissen szervizelt, hibátlan gépemmel, gondoltam, így már ki kell bírnia hazáig. :)
Tekerek fel az egyik emelkedőn, egy kicsit megmozdul oldalra a hátsó kerék. Leszállok vizsgálom, biztos rosszul húztam meg a gumicserénél... nem, a csavarok fognak mint az állat, mintha kettévált volna a váz, úgy mozog a bringa. És tényleg:

Törés a hátsó villán, minden egyes tekerésnél kereszbeállt a kerék
Hú mondom, ez már nagyobb baj.. Mit csináljak? Menjek tovább az irányíthatatlan bicóval? Vagy menjek be valahová meghegsztetni? Az út kapcsán mondták egy páran, csak úgy viccből, hogy őrültség, meg ilyenek, de így tovább menni tényleg az lett volna. Nem akartam csalódást okozni nektek, de úgy gondolom, hogy tudni kell néha elvonatkoztatni az eredeti tervektől.
Ezután szép lassan sikerült eldönteni, hogy mi is legyen: bicó maradt, én jöttem :D
Szegényt elég leharcolt állapotban hagytam egy kuka mellett

Nem volt szívem rajta hagyni a nem egész egy órás gumit
Ez este hétkor történt a Svájci-Francia határ közelében, Baseltől pár km-re. A bringáról leszerelt csomagjaimmal elutaztam Zürichbe és onnan este 11kor elindultam haza. 12 óra volt az út.

Hát ennyi lett volna a történetem. Mindenkinek köszönöm, hogy követtetek a blogon, köszönöm a sok jó, támogató szót :)
Nem akarom, hogy esetleg valami traagikus hangvétel keveredjen a dologba, ezért megjegyzem, hogy szerintem így is nagyon jó kis túra volt és nem bántam meg semmit. Sem azt, hogy idő előtt vége lett, sem azt, hogy egyáltalám vállalkoztam rá.
Köszönöm a figyelmet, sziasztok :)